Vannak napok…
Vannak napok amikor az ember úgy teszi le a fejét este a párnára, hogy tudja, hogy valami nagyon jó dolog történt aznap, valami olyan ami megváltoztatja az életét ami előre visz. Ezek a napok mindig lelkesedéssel töltenek el, mindig arra gondolok, hogy ilyennek kell lennie minden napnak. Szerencsére mondhatom, hogy sok van belőlük az életemben.
Aztán vannak napok amikor már a nap elején tudod, hogy bár minden Veled és a családoddal, mégis valami megváltozott. Valami olyan ami már évek óta nem befolyásolta az életedet, de valami változott. Ez a nap egy ilyen nap. Ha adott emberről lenne szó akkor talán meg se jegyzem, de Őt igen. Elment Teca néni, aki a statisztika tanárom volt. Nem láttam már legalább 3 éve és igazából már 15+ éve nem tanított, de amikor találkoztam vele, igyekeztem mindig megállni beszélgetni és olyan jó érzés töltött el, hogy egy ilyen idős asszony, mennyi dolgozott és bár szigorú volt, de nagyon alapos és emberséges.
Tudom van ilyen és mindenkire így vagy úgy, de ez a sors vár, de ez most egy kicsit más nap nekem. Sok jó hír között ma egy kicsit visszagondolok arra, hogy vajon hol lennék most, mit csinálnék most, ha nem Ő tanított volna a statisztikára. Statisztikára… érted? De mégis tudom, hogy nagyon emberséges ember volt és olyan gondolkodásmódot adott át melyet ma a mindennapokban használok.
Köszönöm Teri néni(Papp Teca)! Nyugodjék békében.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2270662096319411&set=a.158387390880236&type=3&theater