Lehetőségből elvárás
Az elmúlt hetek nagyon fontos tanulsága. Ne kezeld úgy a lehetőségeket, mint elvárás. A lehetőség, csak egy potenciál ami ha bejön akkor jó, de ha nem akkor is megy tovább az élet. Ne gondold sose azt, hogy veszítettél bármit, ha csütörtökön boldog voltál, pénteken felajánlott valamit az élet, de hétfőn visszavonta. Ettől még mindig ugyanaz az ember vagy aki csütörtökön voltál, csak időközben egy lehetőség odébbállt az életedben.
Ha pedig egy lehetőség elszáll akkor mindig vond le belőle a tanulságot. Többet kellett volna érte tennem? Ha igen, akkor legközelebb figyelj oda az adódó lehetőségre. Ha megtetted amit ép ésszel jónak lát az ember akkor nincs mitől aggódnod, mert majd egy másik jobb lehetőség fog jönni.
Hogy egyik kedven előadomat idézzem:
„Na szóval szeretlek én Élet,
mert te olyan jó vagy hozzám.
Ha néha el is vettél,
később mindent bepótoltál,”
(Quimby : Viharon túl, szélcsenden innen – dalszöveg)
Mégegyszer Önmagam megerősítésére. Ha egyszer jön egy lehetőség akkor azt:
1. fel kell írni
2. tudni kell, hogy milyen feladat van vele
3. nem szabad több erőfeszítést rá pazarolni, mint egy puszta lehetőségre
4. SOSEM SZABAD ELVÁRÁSSÁ ÁTFORMÁLNI
Ha ezeket a szabályokat betartja az ember akkor sose fog csalódni a lehetőségekben és azok teljesülésekor fog igazán örülni, nem pedig amikor lehetőségként megjelentek a távoli horizonton.
Végül pedig egy utolsó jó tanács. A horizonton megjelenő, majd eltűnő lehetőségeknek mosolyogva kell tudni búcsút inteni.