schmici.com Csak egy életünk van, s az hamar elszalad, ám mit szeretve tettünk az örökre megmarad!

Építési napló 27. – Hol is tartunk

Na igen, akkor ez az a fázis amikor már az ember nem írogat róla, hanem csinálja… Még a nyaralásunk alatt bekerültek a házba az ablakok és jól haladt a falazás… node azóta….

Szóval nagyon belevágtak. Ami egy kicsit elkeserítő az a villanyszerelés, mert sokszor nem tudom, hogy ott épp mi történik és mikor lesznek meg. Nagyon bízok benne, hogy kedden már tényleg befejezik a lényeget és nem lesz több kétség, hogy minden elkészült-e.

Nagyon oda kell figyelni a villanyszerelés dolgaira. Itt érződik a leginkább, hogy nem kapunk tanácsokat, hanem nekünk kell toppon lenni, node majd ezen is túlleszünk.

Az ácsok külön történet. A vége felé már kiborító volt, hogy vagy nekik van dogluk valahol vagy az eső szakad… Node meglettek vele, amúgy elég jó fejek voltak.

A napcső az valamiféle álom! Imádom, ez egy nagy találmány. Nem mondanám olcsónak, de hogy sokáig fogjuk emlegetni az biztos! Csak ajánlani tudom.

A generálkivitelezővel volt 1 zörrenés, de amúgy nagyon jó a hangulat, nagyon jól alakulnak a dolgok.

Jövő heti terv:

Jó lenne még:

Közbe már az asztalos is dolgozik a kerítésen és a korláton a pincéhez, apu pedig készíti a pincepadot!!!

Nagyon nagy a pörgés és hihetetlen jó látni, hogy végre nem csak a falak épülnek, hanem kezd alakulni a belső rész is!

Csak így tovább!!! Még 2,5 hét a -hivatalos – célig (dátumilag)! 🙂

Ja és kop-kop-kop egyelőre a költségvetés is bírja…