schmici.com Csak egy életünk van, s az hamar elszalad, ám mit szeretve tettünk az örökre megmarad!

Finn jelentés 2

Ez a hét megint az északi rokonoknál telik, valószínűleg sokáig nem jutunk ide vissza, így próbálunk minél többet magunkba szívni a helyi dolgokból. Érdekes, hogy a gép leszállt 14:50-kor és 15:15-kor már a taxiban észrevettük, hogy itt nem történik semmi extra, mégis az ember 5 perc alatt átértékeli az élet dolgait és hirtelen el tud kezdeni lazítani, felejteni, megnyugodni. Talán már az utak is közrejátszanak benne, mert nagyon széles sávok vannak, sok a zöld, egyszerűen minden nyugisnak tűnik. Bár az vicces volt amikor egy Volvo taxiban egy fekete kacska fogú rapper kinézetű taxisofőr azt mondta a 100 EUR-ósra, hogy ez túl nagy pénz, ezzel nem fizethetek… nomeg utána az 50 EUR-óst is úgy nézett, mint aki sose látott ilyet aztán elkezdte hasonlítgatni egy másik 50 EUR-óshoz… Na ekkor éreztem, hogy cigónak néznek… No comment.

Ettől függetlenül itt a finn nyár. Állandóan süt a nap, éjfélkor még nyugis szürkület van. A napnak nulla ereje van, de azért jobb napokon egy pólóban is el lehet lenni. A finneknek ez a nyár és bátran mondják, hogy 25 fokot nem nagyon szoktak a hőmérőn látni… 🙂 Szóval nekik ez jó, nekünk meg éppenhogy koratavasz… 🙂

Azért jó itt. Megint egy kicsit egészségesebben eszünk, bár szerintem ez otthon sajnos nem lesz tartható, de hihetetlen, hogy ennyi zöldséggel, hogy el tud telni az ember. 🙂 Szóval ez is egy jó életcél lenne.

Az első napon még érdekes volt, hogy elmentünk egy szigetre ahol a király kapuját kellett megnézni. Jó volt, mert látszott, hogy az egész egy erőd, rengeteg régi ágyúval, de mégis kellemes tengerparti érzés volt. Aztán az egyik csaj megkérte J-t, hogy fotózza le az egyik ágyúnak kialakított lőrésben… Majd percekkel később kiderült, hogy az a lőrés a király kapuja. Akkor ezt is láttuk! 🙂